2010-11 évi programjaink megvalósulása
1. A Magyar Festők Társasága és a Magyar Szobrász társaság Festészet napi kiállítása az új Csepel Galéria teljes alapterületén valósult meg,; "Ironikus és fenséges", Paizs László emlékezete címmel, október 14. és november 12. között.
A kiállításon bemutatott mintegy 60 festmény és 20 plasztika együttesével a Paizs Lászlót közelről ismerő festők és szobrászok egy-egy új művükkel a Paizsi szellemiséghez méltó megemlékezésre adtak lehetőséget.
2. A Magyar Szobrász Társaság és a KMG Szobrászati Gyűjteményének Kiállítása
Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria, Csallólözi Múzeum, ART MA Galéria
2010. október 15.- november 13.
Az immáron tizedik éve a Magyar Szobrász Társaság és az általa képviselt magyar szobrászok támogatásával, adományaiból gyarapodó teljes szobrászati gyűjtemény bemutatását a három dunaszerdahelyi reprezentatív kiállítóteremben egyidejűleg volt alkalmunk bemutatni.
A rendezésben, szervezésben közreműködött Kozák Csaba, Lipcsey György, Lóska Lajos, Lukács József és Wehner Tibor. A különböző kiállító terekben más-más szobrászati irányzatok kaptak helyet, a rendezés koncepciója elválasztotta a konstruktív-, figurális- és a legfrissebb gondolatkörök, szakmai irányultságok mentén születő műveket.
A három helyszínen megrendezett egyidejű kiállítás mind a Magyar Szobrász Társaság, mind a Dunaszerdahely kulturális életét figyelemmel kísérő polgárok számára a magyar szobrászat gyűjteményének méltó ünnepévé vált.
Az esemény felkeltette a Dunatévé érdeklődését is, a kiállításról riportfilm került bemutatásra 2010 11. 12.-én Budahelyi Tibor közreműködésével, másnap pedig a 6-8-16. adásban Lóska Lajos taglalta a Magyar Szobrász Társaság munkásságát.
3. A Magyar Szobrász Társaság „ Modern Magyar Szobrászat 2010” c. kiállítása a Szegedi Móra Ferenc Múzeum Vármúzeum kiállító termében. 2010. október 15.- december 15.
A Magyar Szobrász Társaság kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az autonóm szobrászat, mint a kultúra sajátos műfaja, időről időre az ország különböző régióiban, decentralizáltan, más-más városokban jelenhessen meg. Idén, így Miskolc városa mellett Szegedet, azon belül a Szegedi Móra Ferenc Múzeum Vármúzeum kiállító termét kerestük fel azzal a céllal, hogy hiánypótló kiállítás megrendezésére ajánljuk magunkat.
A Vármúzeum karakteres, hangulatos tere, a történelmi környezet ideális teret biztosított számunkra 2010 végén, rendelkezésünkre bocsátva impozáns boltíves termeit és a múzeum park-udvarát.
A Szegedi Vármúzeum rendkívül jó adottságai ellenére kevéssé ismert, noha a nagy hagyományokkal rendelkező egyetem városnak jól megközelíthető frekventált részén helyezkedik el. A Magyar Szobrász Társaság a hely szelleméhez illő erőteljes, karakteres szobrászati válogatás összeállításához, meghívásos, csoportos kiállítás megvalósítását tűzte ki célul, melyben olyan fiatal, meghívott kollégák részvállalására is számítottunk, akik még nem tagjai a Magyar Szobrász Társaságnak.
A kiállítást Baráz Tamás köszöntőbeszédének felolvasása után Ibos Éva művészettörténész nyitotta meg.
A rendezvényről rádió riport műsor készült az MR2 rádióval továbbá internetes cikkek jelentek meg különböző szegedi kulturális portálokon.
4. A Magyar Szobrász Társaság „Tengelyek a mai magyar szobrászatban” c. kiállítása a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumában 2010. november 11.- december 11.
A Magyar Szobrász Társaság kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az autonóm szobrászat, mint a kultúra sajátos műfaja, időről időre az ország különböző régióiban, decentralizáltan, más-más városokban jelenhessen meg. Idén, így Szeged városa mellett Miskolc, azon belül a Városi Művészeti Múzeum kínálkozott, s teremtett alkalmat számunkra a hiánypótló kiállítás megrendezésére.
A múzeum rendkívül elegáns, modern teret biztosított számunkra 2010 késő őszén rendelkezésünkre bocsátva emeleti nagytermét.
A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum nemcsak régiójában, de országos szinten is kiemelkedő jelentőségű kiállító hely, forgalma is igen jelentősnek mondható. Ezért a két szakmai szervezet közös programjaként, a hely szelleméhez illő kvalitásos tárlat összeállításához, meghívásos, csoportos kiállítás megvalósítását tűztük ki célul. A kiállítást Drozsnyik István: „Ez nem az én világom” című performanszát követően Wehner Tibor Művészettörténész nyitotta meg. A kiállításról cikk jelent meg, az Új Művészet c. magazin januári számában.
5. A Műcsarnok a Magyar Szobrász Társasággal közösen 2010. december 3-án elméleti szimpóziumot rendezett SZOBRÁSZATI AUTONOMITÁS A TÁRSADALOMBAN – FUNKCIÓVÁLTÁS ÉS ÍZLÉSFORMÁLÁS címmel a Műcsarnokban. A konferencián a különböző témájú, különféle (elméleti és gyakorlati) problémákat tárgyaló előadásokat azok közös megvitatása követte. Az előadások a szobrászat - különös tekintettel a kortárs magyar szobrászat helyzetére - általános és konkrét, esetenként gyakorlati problémáit tárgyalták, fókuszban az elmúlt néhány év fejleményeivel, az elmúlt időszakban akkumulálódott problémák, kérdések és lehetséges válaszok felvetésével.
Az immár hagyományos, hetedik szimpózium, a Magyar Szobrász Társaság és Műcsarnok részvételével az általuk felkért szakmai előadók együttműködésével, a szakmabeliek és a szobrászatban érintett szakemberek közös fórumaként kívánta értelmezni a kortárs plasztika, a művészetek és a társadalom kapcsolatát, átalakulásának, változásainak jelenségeit, hogy a kortárs alkotók szemlélete, tanításai hogyan él(het)nek tovább a társadalomban, mi marad meg, és mi hat ki a kortárs közönség izlésére, tevékenységére. Az okok és okozatok hátterében húzódó hétköznapi történetek arra inspirálnak mindannyiunkat, hogy kereshető és kutatható formában őrizzük meg a ma kulturális termését az eljövendő generációk számára a kortárs szobrászat értékeinek örökül hagyásának szándékával.
Projektfelelős:Velekei József Lajos, Készman József.
6. A Magyar Szobrász Társaság kiállítása a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben
2011. március 13.- április 15.
A kiállítást Dr. Bretter E. Zoltán; az intézet igazgatója köszöntőbeszéde után Bodonyi Emőke művészettörténész nyitotta meg. A kiállítás megnyitóján nemcsak a magyar külképviselet rangos személyiségei jelentek meg, de a román kultúrpolitika jelentős alakjai is.
A rendezvényről televíziós riport műsor készült a TVR csatornával, továbbá internetes cikkek jelentek meg különböző bukaresti kulturális portálokon. A kiállítás anyagának válogatásakor kiválasztott 40 műalkotás egy szűk, de színes keresztmetszetet adott a kortárs magyar szobrászatról, arról hogy a figuratívitásból is táplálkozó absztrahált-, és a nonfiguratív kortárs autonóm szobrászat áthatásai miként tükrözik korunk folyamatait, változásait.
