Jelenleg a Magyar Szobrász Társaság 282 szobrászati tevékenységet magas szakmai színvonalon végző, sok esetben többszörösen állami kitűntetett, regisztrált rendes taggal rendelkezik, akik az ország legkülönbözőbb pontjain élnek. Akad közöttük néhány külföldön élő, magát magyarnak ,- magyar szobrásznak valló tagunk is.
A különböző területeken élő tagjaink évről évre más- más városok, megyeközpontok, regionális kulturális központok múzeumainak, kiállítóhelyeinek, önkormányzatainak felkeresésével szerveznek kiállításokat, bemutatókat, szakmai, elméleti kulturális szimpóziumokat, előadásokat, tudományos szemináriumokat a szobrászat és a társadalom közötti kapcsolatokat erősítve a társadalom esztétikai és vizuális kultúráltsága érdekében. A különböző rendezvények, találkozók szakmai dokumentációit, pl. a szakma érdekeinek képviseletét célzó, vagy a köztéri szobrászat megjelenésének és bírálati rendszerének szabályozására vonatkozó törvények kialakításához javaslatokat fogalmazunk meg, memorandumokat hozunk létre, a társadalom és szobrászat találkozása kapcsán tudományos esszé köteteket állítunk össze és jelentetünk meg, mely aztán országos szinten, sőt azon túl is, válik elérhetővé felhasználhatóvá.
Információs hálózatot működtetünk a tagjaink és az érdeklődők tájékoztatására, mely által a szobrászat iránt érdeklődők tájékoztatást kapnak a hazai és nemzetközi programokról, pályázati lehetőségekről, s ennek révén tagjaink számos kül- és belföldi rendezvénynek válnak részeseivé a szobrászat és az ország hírét is emelve.
Ezen tudás és tevékenység eredményei megjelennek a kiállító terekben, a köztereken, a társadalom vizuális és esztétikai képzettségében, az ország imázs alakulásában és így a turisztikán keresztül a gazdaságban is.
Alapszabály
A Magyarországon élő és kiemelkedő művészi tevékenységet folytató szobrászok 1995. évben hozták létre e Társaságot és a jelen módosítással közhasznú szervezetként „közhasznú” fokozatban kívánják azt nyilvántartásba vétetni.
I. Az egyesület neve: Magyar Szobrász Társaság
II. A Társaság székhelye: 1211 Budapest, Dunalejáró u. 26.
III. Működési területe: országos
IV. A Társaság célja és feladatai
A Társaság olyan kulturális érdekvédelmi szervezet, melynek célja
- a szobrászok szellemi és szakmai önállóságának megteremtése, érdekeik védelme,
- a művészi alkotótevékenység kibontakoztatása és támogatása,
- a magyar képzőművészet eszmei és művészi színvonalának megőrzése,
- a képzőművészet magasrendű alkotásainak megismertetése minél szélesebb körben a hazai és a külföldi érdeklődőkkel.
A fenti célok megvalósítása érdekében feladatai
- képviseli tagságának érdekeit, fellép a magyar szobrászatot érintő elvi és gyakorlati kérdések megoldása érdekében,
- hatékony információs rendszert működtet minden irányban,
- elősegíti a szobrászat nemzetközi kapcsolatainak fejlődését a hazai szobrászati alkotások nemzetközi megismertetésével, külföldre küldendő kollekciók összeállításával,
- kiállításokat, ankétokat, nyilvános vitákat rendez, lehetőségeihez mérten kiadványokat jelentet meg,
- pályázatokon vesz részt, előadásokat tart,
- segítséget nyújt a szobrászat elméleti kérdéseinek a tisztázásához,
- javaslatokat tesz a képzőművészeti munkásságot jutalmazó kitüntetésekre és ösztöndíjakra,
- feladatainak ellátása érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn a többi képzőművészeti társasággal, művészeti szövetségekkel és állami intézményekkel.
V. A Társaság közhasznú tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. 26.§-a szerint:
5. kulturális tevékenység
3. tudományos tevékenység, kutatás
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
6. kulturális örökség megóvása
VI. A Társaság tagsága
1. A Társaság rendes tagja lehet minden művész, aki magas színvonalú szobrászati alkotásokat hoz létre és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal a célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj befizetésére.
2. A Társaságba a felvételt írásban kell kérni, melyhez csatolni kell a szakmai életrajzot és a szakmai munkásságot bemutató képi dokumentációt.
3. A tagfelvételi kérelmet a Társaság Vezetősége – legalább évente egy alkalommal – bírálja el. Elutasítás esetén fellebbezésnek nincs helye, de egy esztendő elteltével a felvételi kérelem újra benyújtható.
A Vezetőségnek joga van a Társaság soraiba meghívni olyan szobrászokat, akik bár felvételüket nem kérték, de munkásságuk indokolttá teszi tagságukat.
4. A Társaság pártoló tagja lehet mindenki, természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki, vagy amely annak célkitűzéseivel egyetért és azok megvalósításához akár anyagi, akár szellemi támogatást nyújt. A pártoló tag tagsági viszonya támogatásának írásbeli felajánlásával és ennek a Vezetőség által történő elfogadásával jön létre.
5. A Társaság rendes tagjai azonos jogokkal rendelkeznek, így
a/ részt vehetnek a Társaság munkájában, igénybe vehetik szolgáltatásait, azaz részt vehetnek a rendezvényeken, kiállításokon, tájékoztatást kérhetnek a Társaság tevékenységéről,
b/ választanak a közgyűlésen. A szavazati jogot minden tag személyesen gyakorolhatja;
c/ bármely tisztségre megválaszthatók.
6. A Társaság minden rendes tagjának kötelessége tevékenyen és cselekvően közreműködni a célok megvalósításában, az Alapszabályban foglaltak és a Közgyűlés által meghatározott programok végrehajtásában, valamint a tagdíjat befizetni.
7. A pártoló tag részt vehet a közgyűlésen, tájékoztatást kérhet a Társaság tevékenységéről, a Társaság céljainak megvalósításához támogatást nyújthat, de nem választhat és nem választható, tagdíjat pedig nem köteles fizetni.
8. Az társasági tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, a tag törlésével vagy kizárásával.
9. A kilépést írásban kell közölni a Vezetőséggel. A bejelentés megtörténtéig a tag köteles kötelezettségeit teljesíteni.
A tag törlésére három éven túli tagdíj nemfizetés miatt kerülhet sor. A törlésre a Vezetőség jogosult, de ezt megelőzően két alkalommal, írásban, igazolható módon fel kell hívni a tagot a fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felhívásban a tagot tájékoztatni kell a lehetséges jogkövetkezményre is.
A kizárásra Vezetőség tehet javaslatot – az alapszabály megsértése, vagy a vállalt kötelezettség nem teljesítése miatt, – s a Közgyűlés minősített szótöbbséggel hozott határozatával lehetséges azt kimondani. A kizárásra javasolt tag részére biztosítani kell a védekezés lehetőségét. A tagság megszűnésének időpontja a kizárásról szóló határozat keltének napja. A döntés ellen bírósághoz lehet fordulni.
10. A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más is részesülhet.
VII. Az Egyesület szervezeti felépítése
A./ Közgyűlés
1. A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely a Társaságot érintő minden kérdésben dönthet.
2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a/ az alapszabály megállapítása és módosítása,
b/ az éves költségvetés meghatározása,
c/ az éves beszámoló elfogadása, az éves közhasznúsági jelentés jóváhagyása,
d/ az Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szövetségbe belépésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
e/ a Vezetőség tagjai, majd közülük az elnök és az alelnök megválasztása négy évre,
f/ a Felügyelő Bizottság tagjainak négy évre történő megválasztása,
g/ a tisztségviselők visszahívása az alapszabály megsértése, vagy vállalt kötelezettségük nem teljesítése esetén
h/ tag kizárása
i/ a tagdíj mértékének meghatározása.
3. A Közgyűlést a Vezetőség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.
4. Évente legalább egyszer rendes közgyűlést kell tartani. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult /rendes/ tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a 8 napon belül ugyanazon napirenddel összehívott közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét felhívták.
5. Rendkívüli közgyűlést a Vezetőség 15 napon belül köteles összehívni, amennyiben azt 25 tag az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
6. Az ülés nyilvános, zárt ülést személyiségi jogok, vagy adatvédelem miatt lehet elrendelni.
7. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg a határozatait. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
A tisztségviselők választása, vagy egyéb személyi ügyekben (pl. kizárás) a döntés titkos szavazással történik.
Az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, az alapszabályt, vagy annak módosítását, tag kizárását, a Társaság feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését a jelenlévők kétharmados döntésével kell elfogadni (minősített többség).
8. A közgyűlés döntéseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehet személye is megállapítható. A jegyzőkönyvet az elnök és egy tag hitelesíti. A határozatokról külön nyilvántartást („Határozatok Könyve”) is kell vezetni az előzőek szerinti tartalommal. A döntésekről az érintetteket az elnök 15 napon belül írásban köteles értesíteni.
B./ Az Egyesület tisztségviselői
a.) A Vezetőség
1. Két közgyűlés között az Egyesület ügyintéző szerve a Vezetőség.
A Vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően gondoskodik a Társaság alapszabályában megfogalmazott feladatok végrehajtásáról. A Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. A Vezetőség hét tagú – elnök, alelnök, 5 fő vezetőségi tag –, megbízatása négy évre szól. A Vezetőség tagjai újraválaszthatók, de az elnök legfeljebb egy alkalommal.
3. A Vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. Üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze, a napirend írásbeli megküldésével, úgy hogy a tagok legalább nyolc nappal az ülés előtt kézhez kapják azt. Az ülés nyilvános, de személyiségi jogok, vagy adatvédelem érdekében zárt ülés is elrendelhető.
Az ülésekre a vezetőségi tagokon kívül - tanácskozási joggal - meg kell hívni a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint a Vezetőség döntésében érdekelt más személyt, vagy szervezetet.
4. Az ülés határozatképességéhez legalább öt vezetőségi tag jelenléte szükséges, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök, vagy távollétében az alelnök, vagy a levezető elnök szavazata dönt.
5. A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehet személye megállapítható. A jegyzőkönyvet az elnök, vagy az ülést vezető alelnök, illetve levezető elnök, valamint egy vezetőségi tag hitelesíti. A határozatokat külön is nyilván kell tartani („Határozatok Könyve”), az előzőekben írt tartalommal. A döntésekről az érintetteket az elnök 15 napon belül írásban köteles értesíteni.
A Vezetőség ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.
b.) Az elnök és az alelnök
Feladataik (egymás közt megosztva):
- összehívják és vezetik a Vezetőség, illetve a Közgyűlés üléseit,
- végrehajtják a Közgyűlés és a Vezetőség határozatait,
- két vezetőségi ülés között a Vezetőség hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben döntenek, e döntésekről azonban a Vezetőséget a legközelebbi ülésen tájékoztatni kötelesek.
c.) Képviselet
A Társaságot az elnök önállóan képviseli. Távolléte, akadályoztatása idejére eseti meghatalmazást adhat a képviselet ellátására.
A Társaság bankszámlája felett az elnök és egy vezetőségi tag együttesen jogosult rendelkezni.
d.) Felügyelő Bizottság
1. A Felügyelő Bizottság három tagból áll. Tagjait a közgyűlés választja meg négy évre. A tagok maguk közül választanak elnököt.
2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, gazdálkodását, kivizsgálja a tagok panaszait. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Vezetőség ülésein.
3. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Vezetőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Vezetőség döntését teszi szükségessé, továbbá ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
4. A Vezetőséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelt esetén a Vezetőség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Vezetőség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
5. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnök hívja össze, a napirend megjelölésével, úgy hogy a meghívó legalább 8 nappal az ülést megelőzően megérkezzék a Bizottság tagjaihoz.
A Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Ha mindhárman jelen vannak, szótöbbséggel döntenek, ha csak ketten, úgy egyhangúság szükséges. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelen lévő tagok aláírnak és a Társaság irattárában helyeznek el.
6. A Felügyelő Bizottság évente jelentést készít az ellenőrzés tapasztalatairól, s köteles beszámolni tevékenységéről a közgyűlésnek.
7.A Felügyelő Bizottság működésének rendjét, munkatervét egyebekben maga állapítja meg.
e.) Összeférhetetlenségi szabályok
1. A Közgyűlés és a Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b), élettársa a határozat alapján
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, aki
a) a Vezetőség elnöke, alelnöke vagy tagja,
b) a Társasággal e megbízáson kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. Nem lehet a Vezetőség és a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget (a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig), amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
VIII. A Társaság gazdálkodása, vagyona
1. A Társaság kiadásait a tagdíjakból és más bevételekből, támogatásokból, adományokból, pályázati juttatásokból fedezi.
2. A Társaság feladataival összefüggésben vállalkozási tevékenységet is folytathat, de csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve.
3. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
4. Ha befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot készít, melyet a közgyűlés fogad el.
IX. Vegyes rendelkezések
1. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (azaz pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít), szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és a pártokat semmilyen formában nem támogatja.
2. A Társaság működése során keletkezett iratokba - előzetes időegyeztetést követően – a Társaság székhelyén bárki betekinthet, kivéve, ha ez személyiségi jogokat sért, vagy adatvédelembe ütközik.
3. A Társaság évente legalább egy alkalommal a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége „ART forum” információs bulletinjében tájékoztatja a nyilvánosságot a Társaság munkájáról, közzéteszi mind a Közgyűlés, mint a Vezetőség döntéseit, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést, s ugyanott ismerteti szolgáltatásai igénybevételének módját.
4. A Társaság megszűnik:
a.) feloszlással
b.) más egyesülettel történő egyesüléssel
c.) feloszlatással
d.) megszűnésének megállapításával.
5. A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, vagy ennek hiányában a vagyon átszáll más, hasonló tevékenységet folytató képzőművészeti egyesületre.
6. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezéseit, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Budapest, 2009. május 25.
Baráz Tamás
elnök
